Transzgenerációs traumák
Transzgenerációs traumák okainak feltárásában és kezelésében is komoly segítséget nyújthat a családfakutatás.
Bizonyos átélt traumák nemcsak az esemény elszenvedőjét, hanem a leszármazottait is érinthetik, akár nemzedékeken át. A trauma befolyásolhatja az utódok viselkedését, gondolkodási és érzelmi folyamatait és akár betegségeket is okozhat. A jelenséget transzgenerációs traumának nevezzük.
A transzgenerációs traumát pszichológus vagy pszichiáter diagnosztizálja. Kezelése nem könnyű folyamat, szükséges hozzá az eredeti trauma feltárása, és ebben a feltárási folyamatban lehet jelentősége a családfakutatásnak.
Családtörténeti kutatás
Hogyan történik a családfakutatás?
A családfakutatás szenvedély. Aki egyszer belekezd, biztosan nem tudja majd abbahagyni.
A legtöbb ember valószínűleg soha nem gondolkozott el azon, hogy milyen rengeteg felmenővel rendelkezik. Elég csak néhány generációt visszamennünk az időben, és máris láthatjuk, hogyan nő a nagyszülők, dédszülők, ükszülők száma. Nagyszülőből 4, dédszülőből 8, ükszülőből 16, szépszülőből pedig 32 van. Tehát az ősszülők száma, időben visszafelé haladva, minden generációval megduplázódik. Ha csak 9 generációt megyünk vissza az időben, ami körülbelül 300 évet jelent, akkor az ősszülők száma már 512. Ez egészen nagy számnak tűnik. És ami talán még megdöbbentőbb, ha ebből az 512 felmenőnkből csak egyvalaki is hiányozna, akkor mi magunk soha nem születhettünk volna meg. Családfakutatás során az ember gyorsan ráébred arra, milyen hatalmas csoda az, hogy egyáltalán valaki, valamikor világra jön. Generációkon keresztül mennyi véletlen eseménynek kell történnie ehhez. Ezek a véletlen események sokszor szomorúak, mert a kutatás során kiderülhet, hogy valamelyik ősszülő korábban özvegy volt. Tehát ahhoz, hogy egy új élet lehetőséget kapjon a kezdésre, egy másik életnek idő előtt be kellett fejeződnie. Bármilyen hihetetlen, de valamennyien annak köszönhetjük az életünket, hogy korábban valakik idő előtt távoztak e világról. Minden családfakutatás során találunk özvegyembereket és özvegyasszonyokat, bármelyik ágon is indulunk el. Minél inkább visszamegyünk a múltba, az özvegyek száma annál nagyobb. hiszen egyre inkább nő a halandóság a férfiak és a nők körében is. A nőknél szüléskor vagy szülés után sokkal gyakrabban fordultak elő halálos szövődmények, mint napjainkban. Az 1700-as és 1800-as évek halotti anyakönyveit tanulmányozva azt is láthatjuk, hogy milyen borzalmas pusztítást végeztek a különböző fertőző betegségek (kanyaró, skarlát, fekete himlő, kolera) a populációban. Hatalmas volt a gyermekhalandóság, egyes időszakokban a halottak 80-90 százaléka újszülött, csecsemő, vagy kisgyermek volt. Olyan betegségekben haltak meg, amelyek manapság védőoltással kiválóan megelőzhetők, hála a kötelező gyermekkori védőoltásoknak, vagy antibiotikumokkal jól gyógyíthatók. Az emberiség egykor rettegett betegsége, a fekete himlő, a védőoltásoknak köszönhetően (Edward Jenner 1796) közel 200 éves küzdelem után remélhetőleg végleg eltűnt a Földről.
Röviden néhány szóban beszéljünk a családfakutatás formáiról.
Ősfakutatás során megpróbáljuk az apai és az anyai ágon az összes elérhető felmenő felkutatását. Ez egy nagyon időigényes, hosszadalmas munka, és szinte biztos, hogy előbb vagy utóbb valamelyik ágon elakadunk. Ebben az esetben rendkívül sok ős felkutatásáról van szó.
Ha valaki kíváncsi a nagynénikre és a nagybácsikra is, akkor még több ősrokonnal számolhat, hiszen az 1900-as évek elején nem volt ritka a családonként született 4-6 gyermek, az 1700-1800-as években pedig átlagosnak mondható a családonként született 8-10 gyermek.
Egyenesági kutatás során az apai és az anyai ág névadó vonala a kutatási terület. Ebben az esetben tehát a mellékágakat nem kutatjuk. A felkutatandó ősök száma így kevesebb.
Az Ön igényei alapján természetesen lehetőség van mellékágak kutatására is. Különösen érdemes mellékági kutatást végezni, ha valamelyik mellékági felmenőről van valamilyen érdekes információ, családi történet vagy családi emlék.
Apai ág kutatása során csak a névadó apai ág felmenőit kutatjuk, vagyis az apai apák és házastársaik adatait keressük.
A kutatások során találhatunk orvosi szempontból érdekes és fontos eredményeket is, például bizonyos betegség vagy betegségek gyakoribb előfordulását, halmozódását valamelyik ágon.
Családfakutatás során rengeteg érdekes információhoz juthatunk felmenőink foglalkozásáról, családi állapotáról, lakóhelyéről.